„Azzal főzünk, amink van”

Ilyenkor, amikor kifelé megyünk a télből, sokszor eszembe jut a fenti megállapítás, hiszen az évszaknak megfelelő hazai zöldség, gyümölcs kínálat folyamatosan apad, drágul. Az élelmiszerláncok áruválasztéka még februárban is bőséges, vásárolhatunk külföldről behozott sárgadinnyét, paradicsomot csillagászati árakon. Ahhoz viszont nem fér kétség, összességében akkor járunk jól, ha mindig az aktuális évszaknak megfelelő helyi, idény szerinti zöldséget és gyümölcsöt részesítjük előnyben. Hogy miért is?

Az évszaknak megfelelő nyersanyagok vitathatatlanul olcsóbbak. Sokszor megkapom, hogy az egészséges táplálkozás drága. Azzal nem hitegetek senkit, hogy olcsóbb, viszont az idényszerűséggel sokat spórolhatunk.

Csicsóka - akár télen is a kertből

Környezettudatosabbak vagyunk, ha előnyben részesítjük a helyi, hazai nyersanyagokat, a távolabbi helyekről származókkal szemben. Minél közelebbről kerül az asztalunkra egy nyersanyag, annál kevesebbet utazott, kevésbé szennyezte, terhelte az utazással a környezetét.

Táplálkozás élettani hatását tekintve pedig, minél frissebb egy növény, annál több vitamin, ásványi anyag található benne. Ennek az alapelvnek a tavasz második felétől késő őszig tudunk leginkább megfelelni, amikor sok minden érik, de azért a tél is tartogat számunkra jellegzetes nyersanyagokat.

Nem utolsó sorban az évszakok szerinti táplálkozás egyfajta rendet, irányt szab étkezéseinknek, változatossá teszi az ételsorainkat, tehát nem kell mindig ugyanazt ennünk. Mindig van valami idényszerű és mindig várhatunk valami újat. A paradicsomnál maradva, ha a reggelire fogyasztott teljes őrlésű szendvicsünk mellé csak paradicsomszezonban fogyasztunk paradicsomot, - azaz a nyár második felétől - egyébként pedig élünk az éppen aktuális évszak kínálta lehetőségekkel: tavasszal cseresznyeretket, ősszel paradicsompaprikát, télen savanyú káposztát eszünk, máris „idényszerűsítettük” az egyik főétkezésünket.

Kelek (kelvirág és kelbimbó)
 csőben sütve sonkacsíkokkal

Azt gondolnánk, hogy, nagy kihívást jelent a tél egy egészség- és, környezettudatos, gazdaságos konyhát vehető háziasszony számára, azonban, ha számításba vesszük, hogy mennyi alapanyag áll rendelkezésünkre, ráébredünk, hogy elénk tárul a bőség kosara a szivárvány majd minden színében. A konyhakertekben megtalálhatók – hó hiányában ráadásul könnyen elérhetők az ún. télálló növények (kelbimbó, snidling, petrezselyemzöld) a kamrákban, pincékben, pedig az ősszel betakarított termények (burgonya, cékla, fejes káposzta, lila káposzta, lila hagyma, alma, körte). Persze, nem lehet elképzelni a telet déli gyümölcsök nélkül, fontos C-vitaminforrásaink télvíz idején a citrusfélék. A nyárról eltett különböző eljárásokkal tartósított nyersanyagok is előkerülhetnek ilyenkor: a fagyasztott zöldségek, az olívaolajban eltett szárított paradicsom mind-mind üde színfoltjai lehetnek ételeinkek.

A hosszasra sikerült bevezetés után, alább szerepeljen egy csokorra való saláta, melyeknek hozzávalói zömmel a kertből, kamrából, fagyasztóból való, mert salátákat enni télen is lehet és kell is!